Karpátutak: Dél-Magyarország és Délvidék: január 2015

2015. január 28., szerda

Krapanj, a legkisebb lakott horvátországi sziget - Egy kis dalmát hangulat... - üdülés Primoštenben, 2014. szeptember 6-13.

Hazautazásunk előtti nap egy aprócska kedves szigetre, Krapanjba hajóztunk át, és sétáltunk a városka igazi dalmát hangulatot árasztó utcáin és tengerpartján. A sziget a legkisebb lakott horvátországi sziget, így nem volt nehéz végigjárnunk az egészet. A szigetet Brodaricából lehet megközelíteni, óránként járó hajókkal.

Mivel utolsó nap volt, a délutáni órákban még strandoltunk, majd búcsúvacsoraként elfogyasztottunk egy finom helyi halat. Este aztán jött egy nagy felhőszakadás, amit a lakosztályunkból néztük már....

A felvételek 2014. szeptember 12-én készültek.

A szigetről két érdekes írásra bukkantam, amit érdemes elolvasni. Mindkettőt beollóztam, bár az elején nagyjából hasonlóakat olvashatunk bennünk. Az egyikét itt találtam:

Krapanj a Šibenik körüli szigetvilág egyik apró szigete több tekintetben is kiemelkedő a horvátországi szigetek közül. No, nem szó szerint értve, hiszen a szigeten a legnagyobb tengerszint feletti magasság 1,5 méter - ezzel ez a leglaposabb lakott sziget a horvát Adrián. Fél négyzetkilométer alatti területe pedig a legkisebb horvátországi lakott sziget címet biztosítja Krapanjnak. A sziget a szárazföldtől, Brodarica-tól néhányszáz méterre fekszik, Brodarica-val gyakran közlekedő komp köti össze. A komp néha szállít ugyan gépjárműveket is, ezek azonban nem autók - a szemetes és alkalomadtán az építkezésekre anyagot szállító teherautók jutnak így el a szigetre. Krapanjon amúgy gépkocsiforgalom nincs.

A másik innen származik:

Krapanj a Šibeniki szigetvilág legkisebb (csupán 0,36 km²-es) és legalacsonyabb (átlagos tengerszint feletti magassága mindössze 1,5 m), egyben a Földközi-tenger legsűrűbben lakott szigete. Közigazgatásilag a parton levő Brodarica községhez tartozik, amelytől alig 300 m választja el, és ahonnan az év minden napján óránként indulnak kishajók Krapanjra. A szűk sikátorok, régi kőépületek jellegzetes mediterrán hangulatot kölcsönöznek az egész szigetnek, mely két különlegességgel is büszkélkedhet: a férfilakosság egy ritka «iparággal», a tengeriszivacs-feldolgozással foglalkozik, míg a halászat a sokszor még úszni sem tudó asszonyok dolga!

A krapanji férfiak mintegy 300 éve foglalkoznak a Földközi-tenger vidékén is ritkaságnak számító tengeriszivacs-kikészítéssel. A tenger mélyén növő szivacsok «kibányászása» komoly, a múltban sokszor kockázatos vízalatti feladat volt, hiszen oxigénpalack nélkül kellett lemerülni, ráadásul a primitív vágóeszközökkel a munka is lassabban ment - így a szivacshalászat gyakorta életáldozatokat is követelt…. Nem csoda, ha a többi «házimunka» - a halászat, földművelés és természetesen a háztartási teendők - hagyományosan az női feladatok sorába tartoztak. Ennek ellenére a sziget asszonyai között nem is olyan rég még alig akadt úszni tudó!

....hogy a tengeri szivacs kitermelése mennyire elterjedt még napjainkban, azt nem tudtuk meg, viszont olívabogyó bokrokat sokat láttunk, szép terméssel.

A sziget egy részlete - a brodaricai hajóállomásról nézve

A teljes sziget

A sziget még a brodaricai hajóállomásról

Indulunk.....

Innen már egy lépést se!

Kiszálltunk a szigeten

Házsor a tengerparton

Boroshordók - vajon most is tele vannak?

Tovább sétálunk a tengerparton

Gyönyörű leander bokor

Szép színes házak a parton...

... és kicsit távolabbról

Egy magányos halász...

...akit úgy nézett ki, hogy ez a szép macska várta

Vagy ez a sirály?

Egy félig romos templom

Gyönyörű nagy fügefák a ház előtt...

... és olívabokrok, amiből sok van a szigeten

Kicsit még zöld bogyók, bár nem tudom milyennek kell lenniük szedéskor. Mindenesetre még nem szüretelték le.

És még néhány szép termés

Egy egész nagy olívakert

A Szent Kereszt templom tornya

A templom melletti temető

Kicsit szokatlan temetkezési mód. Mindegyik sír ilyen "emeletes", és alattuk kripta van. Onnan tudom, hogy volt amelyik üresen áll, nyitott "ajtóval", így leláttunk.