2014. augusztus 19., kedd

Az Al-Duna csodálatos vidéke Galambóc és a Kazán-szorosok között

Miután megnéztük Galambóc várát, folytattuk utunkat az Al-Duna mentén, a Kazán-szorosokig, majd még tovább, a vaskapui erőműig. 
A felvételek nagy része a buszból készült, s mivel az idő sem akart megjavulni, így sajnos a képek nagy része nem a legjobb minőségű.

A Duna itt a Vaskapu Természetvédelmi Területet szeli át. Mióta megépítették a vaskapui erőművet (1972), a Duna szintje 33 méterrel emelkedett meg, ezzel könnyebbé téve a hajózást, mivel a mederben lévő sok szikla eltűnt a mélyben, de eltűnt ezekkel együtt többek között az Ada Kaleh-sziget és Orsova történelmi városrésze is. 
Az Al-Duna legszebb része a két Kazán-szoros környéke, bár a borús időjárás miatt ez a képeken nem bontakozik ki teljességében. A Kazán-szoros felső része a hosszabb és keskenyebb Nagy-Kazán (974-970 fkm), míg az alsó valamivel szélesebb, de rövidebb a Kis-Kazán (967-964 fkm). A kettőt a dubovai kiöblösödés választja el egymástól. A szoros szélessége alig haladja meg a 170 métert. A víz mélysége Dubovánál 80 méter, ez a Duna teljes hosszának legmélyebb pontja. A Kazán-szoros után a meder ismét kiszélesedik, és irányt változtat. Valamivel lejjebb helyezkedik el Orsova, az egész szakasz legfontosabb települése.

A felvételek 2008. október 25-én készültek.


Indulás Galambóc várától....
















A Nagy-Kazán-szoros


A Nagy-Kazán-szoros kicsit közelebbről

Útitársaink és a buszunk





Innen jobbra már a Kis-Kazán-szoros kezdődik


Egy uszály jön felfelé a Kis-Kazán-szorosból



A Kis-Kazán-szoros a román oldali ortodox templommal (a Duna folyásával azonos irányba nézve)


A Kis-Kazán-szorosba visszanézve (a Duna folyásával ellenkező irányba nézve)

Decebal kőbe vésett portréja - a Román oldalon




A Kis-Kazán-szoros utáni rész Orsova felé nézve

Ismét visszapillantás a Kis-Kazán-szoros felé


Az ortodox templom - ráközelítve

Barátainkkal

Ismét a Kis-Kazán-szoros, a Vaskapu felé vezető útról visszanézve



A távolban Orsova - a mai város 1966–74-ben, a Duna tereprendezéssel kialakított teraszán épült fel, mivel addigi helye a Vaskapu vízerőmű felépítésekor a vízfelszín alá került.
Jókai "Az aranyember" című regényének ötletét innen merítette. A Senki szigete a valóságban nem létezett, de volt valós alapja. Ada Kaleh szigete hivatalosan nem tartozott se Magyarországhoz, se Törökországhoz, valahol Orsova és a Vaskapu között helyezkedett el. Ada Kaleh pusztulását a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése okozta.

A Vaskapui vízízerőmű, ahogy a buszból látszott...









Végül egy utolsó kép a Dunáról, már a vízízerőműtől visszafelé jövet.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése